Zöldhályog – mikor alakulhat ki, és hogyan kezelhető?

A zöldhályog tipikus tünete a könnyező szem és a látásromlás, mely során a látótér íves és kívülről beszűkül. Ez az a terület, amit fejünk elmozdítása nélkül látunk. Előfordul, hogy látótérkiesések jelentkeznek annak centrumához közel vagy szivárványszínű karikák jelennek meg az élénk fényforrások körül. A zöldhályog bizonyos típusainál a beteg látóélessége és kontrasztérzékelése romlik.
A zöldhályog alattomos betegség: jellemzően már csak akkor ismerhető fel, amikor jelentős mértékben károsodott a látóideg és/vagy a retina. Kivételt jelent a glaukómás roham, amikor a szemnyomás hirtelen fokozódik.
Tehát a zöldhályog különböző betegségek összefoglaló neve, melyek többségére jellemző a fokozott belső szemnyomás és/vagy a látóideget érintő keringési rendellenesség. Bizonyos kockázati tényezők hozzájárulnak a belső szemnyomás megemelkedéséhez, így a zöldhályog kialakulásának valószínűségéhez is. Ilyen például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a szemfertőzés, a rövidlátás, a tartós szteroidos kezelés, a családi hajlam és a 65 év fölötti életkor.
A lehetséges kezelést a zöldhályog típusa határozza meg. Gyakran előfordul, hogy a belső szemnyomás csökkenthető szemcseppel. Emellett a kívánt eredmény lézeres kezeléssel vagy műtéttel is elérhető. A zöldhályog-műtétet általában helyi érzéstelenítő hatása alatt végzik.
Az akut zárt zugú glaukóma haladéktalan kórházi ellátást igényel, ennek hiányában vakság alakulhat ki. A műtéti beavatkozás előtt a beteg belső szemnyomását gyógyszerrel csökkentik.
A zöldhályog nem megelőzhető, egyedül a kockázati tényezőit lehet befolyásolni. A cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, például a magas vérnyomás megfelelő kezelése hatékonyan csökkenti a zöldhályog kialakulásának kockázatát.